A Dél-hevesi Tájegység szalakóta költési eredményei 2019-ben

A szalakóták hosszú távú vonulóként már elindultak Afrika déli részei felé. Egyesek már a Száhel-övezetben járnak, másokat még októberben is lehetett látni hazánk füves pusztáin.  A Dél-hevesi Tájegység területén évről-évre növekszik a szalakóták állománya, mely főként a szakemberek által kihelyezett mesterséges odúknak köszönhető.  A továbbiakban a 2019-es év költési eredményeiről olvashatunk.

A 2019-es „szalakóta szezont” már korán elkezdtük, mivel tavasszal új odúkat kaptak az Afrikából visszaérkező madarak. A szalakóták odúlakó fajként előszeretettel elfoglalják a számukra kihelyezett mesterséges D-típusú odúkat. A Dél-hevesi Tájegység területén már több mint 25 éve folyik ezen mesterséges odúk kihelyezése, karbantartása, ezért a tavasz folyamán nem csak újakat helyezetünk ki, de a régi, elhasználódott odúkat is lecseréltük.

                              
A régi, tönkrement odúkat újrakra cseréltük

A májusi esőzések miatt kicsit később kezdődött az idei költési szezon, de június elejére a legtöbb odút már elfoglalták a szalakóták, és elkezdték a költést. A 2014. szeptemberében indított „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” c. Life+ projekt keretén belül lehetőségünk adódott a madarak színes gyűrűs jelölésére is. A költési szezon elején Dél-Hevesben több mint 25 öreg madár kapott színes gyűrűt, mely alapján majd a következő években könnyen beazonosíthatóak lesznek. Több alkalommal is sikerült visszafogni olyan madarakat, melyek már gyűrűsek voltak. A legöregebb ilyen madár 9 éves, a Dél-borsodi Tájegység területén fogták vissza.

                    
Színes gyűrűkkel megjelölt öreg szalakóták (Fotó: Király Norbert)

A tájegység területén lévő 330 darab odú ellenőrzését június végén folytattuk, azonban ekkor már a költések sikerességét vizsgáltuk. A szalakóták mellett más fajok is szívesen elfoglalják ezeket az odúkat, úgymint; a csóka, a seregély, a mezei veréb, a búbos banka, a vörös vércse, vagy a füleskuvik.


Seregély fészekalj, kirepülés előtt álló csókafióka és füleskuvik fiókák

 A pályázat eredményességét bizonyítja, hogy míg 2018-ban 189 pár szalakóta költött mesterséges odúban, addig 2019-re ez a szám 220-ra emelkedett! Ez csak a mesterséges odúkban költő madarak számát jelenti, ehhez kapcsolódnak még a természetes odvakban fészkelő párok is, így az állomány nagysága meghaladja a 240 párt.


Pár napos és kirepülés előtt álló szalakóta fiókák

Az odúk foglalási aránya az idei évben volt a legmagasabb, meghaladta a 60%-ot! A növekedés nem csak az élőhelyek védelmének - és ezáltal a javulásuknak - köszönhető, hanem hogy a tavasz folyamán több mint 60 db új odút helyeztünk ki a madaraknak. Természetesen a hosszú távú cél a fasorok, facsoportok megőrzése és erősítése könnyen odvasodó puhafák telepítésével, hogy minél több természetes odúban költhessenek a szalakóták.


A kisebb facsoportokkal tarkított füves puszta tipikus szalakóta élőhely

Az odúellenőrzésekkel párhuzamosan folyamatosan zajlottak a fiókák színes gyűrűs jelölései is. A színes, karakteres gyűrűk felhelyezése óta rendszeresen kapunk visszajelzéseket a megjelölt madarakról. 2019-ben 68 fióka kapott színes gyűrűt.

     
Színes gyűrűvel jelölt fiókák

A 2019-es költési eredmények is jól reprezentálják, hogy mennyire fontos a szalakóták számára a megfelelő fészkelőhely biztosítása, ugyanakkor elengedhetetlen a jó táplálkozóterületek fenntartása is. Ezért továbbra is folytatódik az odúk rendszeres karbantartása, valamint a fasorok és facsoportok megőrzése, újabb csemetékkel való pótlása.

Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek a munkáját, akik segítettek az idei „szalakóta szezonban”. Név szerint: Antal András, Balázsi Péter, Bata Bettina, Deák Gábor, Ferenc Attila, Golen Gerhárd, Harmos Krisztián, Hák Flóra, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Király Norbert, Kleszó András, Korompainé Szitta Emese, Magos Gábor, Molnár Márton, Pongrácz Ádám, Ragó Adrienn, Sasvári János, Seres Mihály Nándor, Soós Gábor, Széles Tamás, Szitta Tamás, Teplánszki Dóra, Tóth Katalin, Tóth László, Vályi-Nagy Zoltán, Zákány Albert.

 

Fotók: Kecskés Dóra

 

Kecskés Dóra
Szalakóta Life+ fajvédelmi munkatárs
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság