Vonulás

A szalakóta vonuló faj, a telet Közép- és Dél-Afrikában tölti. A hazai populáció pontos telelőterületei még nem ismertek, a magyar gyűrűs madarak külföldi megkerülései alapján valószínűsíthető, hogy az állomány a Balkán-félszigeten keresztül délkelet felé vonul.

A szalakóták vonulás során akár több, mint 10 000 km-t is megtesznek, mire telelőterületeikre érnek. A hosszú út alatt több pihenőhelyen is megállnak, ezek pontos elhelyezkedése még ismeretlen. A pihenőhely egyik legfontosabb tényezője, hogy bővelkedjen táplálékban, így a madarak erőt gyűjthetnek a vonulás folytatásához.


Szalakóta pár költési időszakban (Fotó: Lóki Csaba)

A madarak április végén, május elején érkeznek vissza a költőterületeikre, ahol aztán a párok az egész költési szezonban védik a revírjüket.

Augusztus végén, a vonulás előtt laza csapatokba verődnek, ilyenkor kivételesen nagyobb számban, akár 60-80 példány is összegyűlnek.


Szalakóta Dél-Afrikában (Fotó: Halmos Gergő)