Első alkalommal kerülnek műholdas jeladók szalakótákra Magyarországon!

2015.07.07.  11:18

A szalakóták száma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj mára már több nyugat-európai országból kipusztult. A Kárpát-medencei állomány egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt keretében tizenhárom madarat láttak el jeladóval az elmúlt két hétben, a továbbiakban pedig a nyomkövetővel felszerelt madarak száma eléri a százat.

A hazánkban ilyen kis mérettartományban és ilyen működési elvvel eddig még nem alkalmazott, miniatűr jeladók segítségével a faj költőhely-használati és hosszú távú - Afrika Szaharától délre húzódó területeire irányuló - vonulási szokásairól kaphatunk pontos adatokat. Az akció külön érdekessége, hogy a madarak mozgását a lakosság is nyomon követheti az interneten (www.satellitetracking.eu) keresztül.


Szalakóta Argos rendszerű PTT jeladóval (Fotó: Tokody Béla). 

A Kárpát-medence szalakóta-állományának vonulási útvonalai és telelőterületei szinte egyáltalán nem ismertek. A hagyományos madárgyűrűzés segítségével az elmúlt több mint száz évben alig néhány visszafogási adatot sikerült csak gyűjteni, így a madarakat a vonulás és a telelés során fenyegető veszélyforrásokról sincs elegendő információ.

A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás, illetve az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza akár tizenötezer kilométeres út során sok nehézséget kell leküzdeniük, az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza. A vonulási útvonal pontosabb ismerete segítheti a különböző veszélyeztető tényezők csökkentését, hiszen a már ismert pihenő- és telelőhelyek védelme könnyebben biztosítható a helyi BirdLife (a madárvédelem nemzetközi szervezete, amiben hazánkat az MME képviseli) partnerek és kormányok közreműködésével.

A vonulási útvonalak és telelőterületek pontos megismerése mellett fontos a költőterületek használatának részletes ismerete is. Ezek az információk létfontosságúak a leromlott, nem megfelelően kezelt élőhelyek természetközeli állapotának visszaállításában. A LIFE+ projekt során három élőhelytípusnál kerül sor ilyen demonstratív szalakótabarát élőhely-rekonstrukciós beavatkozásra:

  • a füves élőhelyek és az ártéri erdők helyreállításának bemutatása az Alsó-Tisza-völgy Különleges Madárvédelmi Területen;
  • a fás legelőké pedig a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi Területen valósul meg.

A két kutatási akcióban különböző típusú műholdas jeladókat kell használnunk. A klasszikus PTT adók nemcsak a tartózkodási pont koordinátáit kapják a műholdakról, de az információt is az Argos műholdrendszeren keresztül küldik el a kutatóknak (ellentétben a GPS-GSM adókkal, amik a földfelszíni mobiltelefon-hálózaton keresztül kommunikálnak). Ezek a készülékek 1-2 km pontossággal állapítják meg a jeladót viselő madár elhelyezkedését a Föld bármely pontján, ami bőven elegendő a vonulási útvonal megrajzolásához. A 2014-2020 között zajló szalakótavédelmi LIFE+ projektben Magyarországon harminc, Romániában pedig tíz öreg madárra kerül ilyen jeladó. Az elmúlt két hétben öt magyar madár már meg is kapta az adóját.


Argos rendszerű PTT jeladó (Fotó: Tokody Béla).

A szalakóták költőterület-használatának vizsgálatához a PTT jeladókénál sokkal nagyobb pontosságra van szükség. Ezért ezen a kutatási területen olyan GPS loggereket alkalmazunk, melyek a műholdas pozíció meghatározásnak köszönhetően akár 3 m pontosságú adatokat szolgáltatnak. Ezek az adatrögzítők akár 30.000 pozícióadat tárolására is képesek, adójuk hatósugara azonban erősen korlátozott. A tárolt adatok egy speciális vevőegység segítségével csak körülbelül 200 m-es távolságból tölthetőek le. Ez azt jelenti, hogy az azonnali adatgyűjtés szinte folyamatos terepi jelenlétet igényel a költési időszakban, tavasszal pedig a madarat újra meg kell találni a vevőegység és egy antenna segítségével a madár potenciális költőhelyén, hogy az eszköz által tárolt információkat le lehessen tölteni. A program során Magyarországon 60 madár kap majd ilyen speciális adatrögzítőt.


Szalakóta GPS loggerrel (Fotó: Széll Antal). 

A madarak egészségének védelme érdekében egyik napenergiával működő jeladótípus sem lehet nehezebb a testsúly 3-5 százalékánál. A szalakóták testsúlya átlagosan 130-180 gramm között mozog, a vonuláskutatásban használt Argos rendszerű PTT jeladó mindössze 4,5 grammot, az élőhelypreferencia-vizsgálat során használt GPS logger adó pedig 5,5 grammot nyom, így egyik készülék sem zavarja a madarakat mindennapi életükben.

Tokody Béla, Göcző Gabriella, Orbán Zoltán