Akciók

Előkészítő munkálatok, akciótervek kidolgozása

Fenntartható kezelési terv kidolgozása a természetes szalakóta-fészkelőhelyek számára

Fészkelőhelyek felmérése

Országos Fajvédelmi Terv elkészítése

Monitoring rendszer kidolgozása, résztvevők oktatása

Fenntartható üzleti terv kidolgozása a Szalakóta Látogatóközpont számára

Faj- és élőhelyvédelmi akciók

Füves puszták helyreállítása

Fás legelők helyreállítása

Ártéri erdők helyreállítása

Fészkelőhelyek kialakítása

Facsoportok ültetése és gondozása

Szalakótás Gazda Program

Középfeszültségű oszlopsorok szigetelése

A vonulási útvonal és a telelőterületek potenciális veszélyforrásainak feltárása

Az illegális fakitermelés megakadályozása

A projekt hatásainak vizsgálata

Élőhely-rekonstrukció monitoring

Szalakóta-populáció monitoring

A projekt társadalmi és gazdasági hatásainak felmérése

Középfeszültségű oszlopok szigetelésének felmérése

Kommunikáció

Élőhelykezelési eljárások bemutatása és népszerűsítése

A fakitermelés megelőzése a Natura 2000 területeken

Szalakóta Látogatóközpont

Tanösvények kialakítása, tájékoztató táblák kihelyezése

Kommunikációs anyagok

Weboldal kialakítása és fenntartása, projektbeszámoló elkészítése

Folyamatos médiajelenlét biztosítása

Szakmai kommunikáció

Nemzetközi fajvédelmi terv felülvizsgálata és frissítése

A madárbarát szigeteléssel ellátott középfeszültségű oszlopok népszerűsítése

Projektirányítás

Projektmenedzsment

„After LIFE” kezelési terv

Kapcsolattartás más projektekkel

Független könyvvizsgálat

 

Előkészítő munkálatok, akciótervek kidolgozása

Fenntartható kezelési terv kidolgozása a természetes szalakóta-fészkelőhelyek számára

A projekt során adatokat gyűjtünk a szalakóta számára természetes fészkelőhelyet biztosító odúkészítő harkályfajok, a fekete harkály (Dryocopus martius) és zöld küllő (Picus viridis) elterjedéséről. A felmérés keretében Magyarországon és Romániában 3-3 különleges madárvédelmi területen térképezzük fel e harkályfajok territóriumait. A vizsgálat során olyan paraméterek alapján jellemezzük a harkályok élőhelyhasználatát, mint a táplálékkínálat, az odút adó fa faja és az odú sajátosságai, a facsoport mérete és kora, ill. a fészek közvetlen környezetének kezelési és hasznosítási jellege.

Az adatgyűjtés során a mintaterületek természetes szalakóta-fészkelőhelyeit is felmérjük, s rögzítjük az odú jellegére, az odút adó fa fajára és elhelyezkedésére vonatkozó adatokat.

Az eredmények alapján egy olyan gazdálkodási módszereket összefoglaló élőhelykezelési és erdőgazdálkodási útmutatót dolgozunk ki, amely a szalakóta mellett több másodlagos odúlakó faj – búbosbanka (Upupa epops), nyaktekercs (Jynx torquilla), füleskuvik (Otus scops), kuvik (Athene noctua) – védelmét is biztosítja. A kapott eredmények a szalakóta számára kidolgozandó Országos Fajvédelmi Tervben szintén felhasználásra kerülnek.

Fészkelőhelyek felmérése

A különleges madárvédelmi területeken feltérképezésre kerülnek a szalakóták számára korábban kihelyezett mesterséges költőládák, egyúttal megtörténik a költés sikerességét veszélyeztető rossz minőségű ládák felmérése is. Az adatgyűjtés során rögzítjük a foglalási arányt és a költőpárok, a sikeres költések és a kirepült fiókák számát. A romániai területeken a további költőládák kihelyezésére alkalmas szalakóta élőhelyek is kijelölésre kerülnek.

Az adatok összegzésére egy egységes adatbázist hozunk létre, melynek elemzésével pontosabb információkat kaphatunk a szalakóta territóriumok kiterjedéséről, nagyban segítve a jövőbeni odúkihelyezések költséghatékonyabbá tételét. Az eredmények és tapasztalatok alapján egy kézikönyv készül, melyben a mesterséges költőláda kihelyezéssel és fenntartással kapcsolatos tudnivalókat összegezzük.

Országos Fajvédelmi Terv elkészítése

A korábbi szalakótavédelmi tevékenységek során használt háttéranyag (Haraszthy, 2003) megjelenése óta több mint tíz év telt el. A projekt eredményeit és tapasztalatait felhasználva, az eddigi háttéranyag átdolgozásával és frissítésével 2019-ig elkészítjük a szalakóta Országos Fajvédelmi Tervét.

A fajvédelmi terv kidolgozását a projekt kezdeményezésére 2014-ben alakult Szalakótavédelmi Munkacsoport végzi a Vidékfejlesztési Minisztérium szakemberei, az érintett nemzeti parkok munkatársai, a helyi hatóságok és az MME szakembereinek részvételével.

A munkacsoport tagjai egy kétnapos műhelytalálkozó során ismertetik egymással a védelmi munkák tapasztalatait, összegzik a szalakóta szempontjából aktuális veszélyforrásokat, majd elkezdődik a fajvédelmi terv részletes kidolgozása.

 A kész tervet a Vidékfejlesztési Minisztérium számára terjesztjük elő hivatalos jóváhagyásra. Az elfogadott fajvédelmi tervet végül 500 nyomtatott példányban kapják meg az érintettek, továbbá a dokumentum bárki számára elérhetővé válik a Vidékfejlesztési Minisztérium és a projekt saját honlapján.

Monitoring rendszer kidolgozása, résztvevők oktatása

Az egyes projektterületeken történő felmérések összehangolására egy egységes monitoring-tervezetet dolgozunk ki, amely biztosítja a felmérések megfelelő tudományos és technikai kivitelezését.

A projektszemélyzet és a felmérések önkéntes résztvevői még az első terepszezon kezdete előtt oktatáson és terepi tréningen vesznek rész, ahol elsajátítják az adatgyűjtés módszereit, illetve megkapják a részletes térképeket és a monitoring munkákkal kapcsolatos ütemtervet.

Fenntartható üzleti terv kidolgozása a Szalakóta Látogatóközpont számára

A projekt során épülő Szalakóta Látogatóközpont működtetését olyan üzleti tervezet alapján igyekszünk végezni, amely a projekt után biztosítja a látogatóközpont hosszú távú fenntarthatóságát. Az üzleti tervezet tartalmazza a látogatóközpont üzleti céljait, azok megvalósíthatóságának indoklását és kivitelezésének terveit. A célcsoport eléréséhez szükséges kommunikációs- és reklámstratégia meghatározására működtetési tanulmány készül. Az üzleti terv és a működtetési tanulmány kidolgozását egy, az MME által megbízott külső szaktanácsadó fogja elvégezni.

 

Faj- és élőhelyvédelmi akciók

Füves puszták helyreállítása

A projekt során három mintaterületen végzünk demonstratív jellegű élőhely-rekonstrukciót. A füves élőhelyek helyreállításának bemutatását Sándorfalva mellett, az Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi területen, a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében álló élőhelyeken végezzük.

A rekonstrukció során herbicides kezeléssel és speciális munkagépek segítségével számoljuk fel a szalakóta élőhelyeit veszélyeztető invazív növényfajokat, elsősorban a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) állományait.

A természetes vízháztartás helyreállításához a talajfelszínt eredeti állapotába alakítjuk vissza a nem használt gátrendszerek elbontásával és a mesterséges csatornák betemetésével. A visszamaradt zsilipeket és egyéb vízgazdálkodási műtárgyakat szintén eltávolítjuk.

A helyreállított természetes állapot hosszú távú megőrzését szürkemarhákkal történő legeltetés fogja biztosítani.

Fás legelők helyreállítása

A fás legelők helyreállítását bemutató élőhely-rekonstrukciót a Borsodi-sík különleges madárvédelmi területen végezzük. Az akció során a Bükki Nemzeti Park kezelésében álló sziki tölgyesek lepusztult részeit állítjuk helyre a szalakóta számára megfelelő költő- és táplálkozóterületté.

A legnagyobb problémát okozó keskenylevelű ezüstfa állományait itt is herbicides kezeléssel és speciális munkagépek segítségével távolítjuk el. A felszámolt ezüstfa ligetek pótlása kocsányos tölgy (Quercus robur), valamint szürke nyár (Populus canescens), fehér fűz (Salix alba), mezei juhar (Acer campestre), magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) és más őshonos fafajok ültetésével történik.

A helyreállított fás legelő hosszú távú megőrzését szintén szürkemarhákkal történő legeltetés fogja biztosítani.

Ártéri erdők helyreállítása

Az ártéri erdők helyreállításnak bemutatására egy 105 hektár kiterjedésű Tisza menti erdőszakaszt alakítunk át a szalakóta számára alkalmas élőhellyé. A folyók menti galériaerdők kiemelt fontosságúnak számítottak a faj fészkelése szempontjából, s az erdőgazdálkodási módszerek megváltozásával is ezeken az élőhelyeken kezdett először csökkenni az állomány.

A Délalföldi Erdészeti Zrt. kezelésében található ártéri erdő az Alsó-Tiszavölgy különleges madárvédelmi területen fekszik. Az élőhely-rekonstrukció során herbicides kezeléssel és speciális munkagépek segítségével eltávolítjuk a területen található invazív fafajokat, elsősorban az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), a kőrislevelű juhar (Acer negundo) és a gyalogakác (Amorpha fruticosa) állományait, a szalakóta számára alkalmas kaszálóréteket alakítva ki ezzel. A kitermelt fák pótlására őshonos, könnyen odvasodó ártéri fafajokat – fehér fűz (Salix alba), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra) – ültetünk, melyek megerősödéséig mesterséges költőládákkal biztosítunk fészkelőhelyet a szalakóták számára.

A kaszálórétek megfelelő állapotának fenntartása rendszeres kaszálással fog történni.

Fészkelőhelyek kialakítása

A korábbi évek során kihelyezett mesterséges költőládák jelentős hányada mára elavult, minősége leromlott, s számos esetben a szalakóták sikeres költését vagy testi épségét is veszélyeztetheti. Ezért a projekt által érintett különleges madárvédelmi területeken sor kerül az előkészítő munkálatok során felmért rossz minőségű költőládák lecserélésére.

Ezen kívül további új odúk kerülnek kihelyezésre, melyek között korábban még nem használt, extrém hosszú élettartamú költőládák is találhatók.

Magyarországon a költőládák kihelyezése mellett természetes jellegű költőüregeket hozunk létre. Ennek során az arra alkalmas idős fákban egy speciális fúróval alakítunk ki üregeket a természetes faodvak mintájára.

A romániai különleges madárvédelmi területeken a fák nagyfokú hiánya miatt elektromos vezetékek tartóoszlopaira, ill. ebből a célból felállított faoszlopokra kerülnek kihelyezésre a költőládák.

Minden mesterséges odú kihelyezése a fészkelőhelyek felmérése alapján kialakított metódus szerint történik. Az egyes ládák pontos helyét és fő adatait egy egységes adatbázisban foglaljuk össze.

Facsoportok ültetése és gondozása

A mesterséges költőládák kihelyezése ellenére elengedhetetlen a természetes fészkelőhelyek megléte, ezért a magyarországi és romániai projektterületeken is facsoportok, fasorok és magányos fák telepítésével igyekszünk biztosítani a szalakótaállomány hosszú távú fennmaradását.

A fatelepítésre Magyarországon az Alsó-Tisza-völgy, a Borsodi-sík és a Hevesi-sík különleges madárvédelmi területein kerül sor, Romániában pedig még szükséges az ültetés szempontjából megfelelő élőhelyek feltérképezése és kijelölése.

A fatelepítéshez könnyen odvasodó őshonos puhafákat használunk. Az ültetés után a megfelelő gondozást és védelmet is biztosítjuk mind a magoncok, mind az idősebb csemeték számára. A telepített facsoportok és fasorok adatait egy térinformatikai adatbázisban összesítjük.

Szalakótás Gazda Program

A projekt során igyekszünk bevonni azokat a földtulajdonos gazdálkodókat, akik érdekeltek a szalakóta védelmében. E célból egy önkéntes gazdahálózatot hozunk létre, melyhez Magyarországon 60, Romániában mintegy 40 önkéntes fog csatlakozni.

A programban részt vevő gazdák facsemetéket, mesterséges költőládákat, ládatartó oszlopokat és T-fákat kapnak, melyek kihelyezésével biztosítják földjeiken a megfelelő fészkelő- és táplálkozóhelyet a szalakóták számára.

A folyamatos szakmai irányítást és tanácsadást Magyarországon a MME, Romániában a Milvus Csoport munkatársai biztosítják. A természetbarát élőhelykezelési- és gazdálkodási módszerek népszerűsítésére további workshopokat is szervezünk a résztvevők számára.

Középfeszültségű oszlopsorok szigetelése

Románia területén a középfeszültségű vezetékek tartóoszlopai csak igen kis számban szigeteltek. Azonban egyes régiókban a fák teljes hiánya miatt csak ezeken az oszlopsorokon van lehetőség a mesterséges költőládák kihelyezésére.

A projekt során feltérképezzük a költőládák telepítésére kijelölt tartóoszlopokat, s még a ládák felszerelése előtt szigeteléssel látjuk el őket. A következő év során már a különleges madárvédelmi területeken található, veszélyesnek ítélt teljes oszlopsorok kerülnek felmérésre, melyek aztán szintén szigetelést kapnak.

A vonulási útvonal és a telelőterületek potenciális veszélyforrásainak feltárása

A Kárpát-medence szalakótaállományának vonulási útvonalait és telelőterületeit szinte egyáltalán nem ismerjük, így a madarakat a vonulás során fenyegető veszélyforrások is jórészt ismeretlenek.

A projekt során folytatódik a szalakóták fémgyűrűvel és színes jelölőgyűrűvel történő jelölése. Utóbbi gyűrűtípus előnye, hogy a madár befogása nélkül, fényképről vagy teleszkóppal is leolvasható a színes karakter az egyed azonosításához.

A faj vonulásának lehető legalaposabb megismeréséhez a Kárpát-medencei állomány esetében elsőként látunk el szalakótákat PTT jeladókkal és geolokátorokkal. A PTT jeladó folyamatosan képes a műholdrendszereken keresztül információt küldeni a madár aktuális pozíciójáról. Magyarországon 30, Romániában 10 öreg madárra helyezünk ilyen jellegű jeladót a vonulás előtt. A geolokátor a nappali világosság hosszát és idejét regisztrálja, s annak a Föld eltérő helyein mutatkozó időbeli különbségei alapján képes meghatározni az aktuális földrajzi helyzetet. E készülék esetén a vonulásból visszatért madár újbóli befogásakor töltjük le az út során regisztrált pozícióadatokat. Magyarországon 30, Romániában 50 madárra helyezünk fel geolokátort.

A projekthez Szerbia, Bulgária, Ciprus és Izrael Birdlife partnerszervezetei is csatlakoztak. Az adatok alapján megismert pihenőhelyeken e szervezetek munkatársai feltérképezik az adott területet és feltárják a szalakótákat fenyegető potenciális veszélyforrásokat. A fenyegető-tényezők megismerésével partnereink megtehetik az első lépéseket a madarak vonulási útvonalának védelmére a helyi döntéshozók és a közvélemény figyelmének felhívásával.

Az illegális fakitermelés megakadályozása

A szalakóta állományát leginkább az alkalmas fészkelőhelyek eltűnése fenyegeti. Az illegális fakitermelés jelentős probléma Romániában, ezért az ország kijelölt területein a szakemberek rendszeres terepbejárások során ellenőrzik a faállományt, dokumentálják az illegális fakivágásokat, majd jelentik az illetékes hatóságoknak.

A projekt végén megvizsgáljuk a rendszeres járőrözések hatását az illegális fakitermelés mértékére, illetve a projekt során gyűjtött adatokat szemléletformálásra használjuk fel a további fakivágások hosszú távú visszaszorításához.

 

A projekt hatásainak vizsgálata

 

Élőhely-rekonstrukció monitoring

A projekt során kivitelezett élőhely-rekonstrukciók eredményeinek pontos értékelése a projektterületeken bekövetkező változások tudományos módszerekkel történő elemzésével történik. A felmérések során adatokat gyűjtünk a szalakóta territóriumok méretéről, a táplálkozóterületek használatáról, a zsákmányszerzés eredményességéről és a főbb zsákmányállatok gyakoriságáról.

A monitoring két fő felmérésre épül. Az első vizsgálatra a rekonstrukciós munkálatok megkezdése előtt, a projekt első költési időszakában kerül sor. A mintaterületek alapállapotának felmérése fog viszonyítási pontként szolgálni a rekonstrukció által elért későbbi eredmények kimutatásához. A második felmérés a rekonstrukciós munkálatokat követően történik.

A vizsgálatok során az egyes mintaterületeken 10-10 szalakótát olyan speciális jeladóval látunk el, melynek segítségével részletes adatokat nyerhetünk a táplálkozóterületek használatáról az egyes territóriumokon belül. A nyomkövetős élőhelypreferencia-vizsgálatot az első és második felmérés során egyaránt elvégezzük. A projekt végére a madarak várhatóan nagyobb százalékban fogják használni a helyreállított élőhelyeket.

Szalakóta-populáció monitoring

A szalakótaállomány változásának nyomon követését a projekt során kihelyezett mesterséges költőládák és az idős fákban kialakított mesterséges költőüregek felmérésével végezzük.

Az előkészítő munkálatok során 2015-ben feltérképezzük a projekt indulásakor fellelhető fészkelőhelyeket. Ennek az alapállapot felmérésnek az eredményeit vetjük egybe a későbbi, 2018-2019-es vizsgálatok adataival az állományváltozás kimutatására.

Az alapállapot felmérés és a későbbi vizsgálatok azonos módszer alapján történnek, melyben az összehasonlítás alapját a következő paraméterek adják: költőládák foglaltsági aránya, költőpárok száma, sikeres költések száma, kirepült fiókák száma.

A felmérések kivitelezését természetvédelmi őrök, projektalkalmazottak és az MME önkéntesei végzik. A projekt eredményeképpen a mesterséges fészkelőhelyek foglaltsági aránya 2018-2019-re várhatóan eléri az 50%-ot a magyarországi és romániai területeken egyaránt.

A projekt társadalmi és gazdasági hatásainak felmérése

A projekt társadalmi tudatosságra gyakorolt hatásainak vizsgálata során leginkább azon lakosok, gazdaságok és kisebb cégek véleményére vagyunk kíváncsiak, melyek érintettek a szalakóta élőhelyek hasznosításában, de olyan regionális vagy országos szervezetek is a célcsoportba tartoznak, amelyek a Natura 2000 területek kezelését végzik. Mivel a szalakóta élőhelyei nagyrészt egybeesnek e társadalmi körök érdekeltségi területeivel, a faj hosszú távú védelmét szolgáló intézkedések e csoportok tagjait szintén érintik.

A projekt a szalakóta-élőhelyek hasznosításában közvetlenül nem érintett lakosságra szintén hatással lesz. A kivitelezés rövid távon alkalmi munkalehetőséget biztosít a különleges madárvédelmi területek közelében élőknek, az élőhely-rekonstrukciók pedig a biodiverzitás növelésével, a természeti területek minőségi javulásán keresztül kedvezően hatnak a helyi lakosok életminőségére.

A projekt gazdasági, társadalmi és érzelmi értékekre vonatkozó hatásainak vizsgálatát külső szakértők fogják elvégezni kérdőíves felmérés útján. A felmérés eredményeiből pontos képet kaphatunk az érintett csoportoknak a projekttel, a szalakótával és a Natura 2000 hálózattal kapcsolatos véleményéről, annak változásáról.

A projektakciók hatásainak folyamatos nyomon követése érdekében évente sor kerül egy-egy elemző tanulmány elkészítésére.

Középfeszültségű oszlopok szigetelésének felmérése

Romániában az elektromos tartóoszlopokra szerelt szigetelő eszközök hatékonyságának kimutatása az áramütés okozta mortalitás vizsgálatával történik. 2015-ben egy alapállapot felmérés során kerülnek feltérképezésre a szigeteletlen oszlopok mentén talált áramütött madarak. 2016-2019 között az adott oszlopsorok a szigetelést követő évben újra felmérésre kerülnek, melynek eredményét összevetjük a kiindulási adatokkal.

Bár Magyarországon az elektromos tartóoszlopok jelentős százalékban szigeteltek, ennek hatékonyságáról nem rendelkezünk pontos információkkal a szalakóta szempontjából. Ezért egy 2015-ben és egy 2019-ben történő felmérés során megvizsgáljuk a szigetelő eszközök minőségét és tartósságát, illetve az áramütések okozta mortalitás mértékét a fő szalakóta élőhelyeken található szigetelt és szigeteletlen oszlopsorok mentén.

 

Kommunikáció

 

Élőhelykezelési eljárások bemutatása és népszerűsítése

A projekt során alkalmazott élőhelykezelési eljárások és azok eredményei a hatóságok és az érintett célcsoportok – gazdálkodók, erdészek, a Szalakótás Gazda Program résztvevői – számára is bemutatásra kerülnek, elősegítve a szalakótabarát kezelési technikák szélesebb körben történő alkalmazását. A bemutató workshopok helyszínét a három élőhely-rekonstrukció projektterületei adják:

- füves élőhelyek rekonstrukciója (Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi terület)

- fás legelők rekonstrukciója (Borsodi-sík különleges madárvédelmi terület)

- gátak, ártéri rétek és erdők kezelése (Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi terület)

Az első workshopok alkalmával a kiindulási állapotok kerülnek bemutatásra az előadások és a terepbejárás során. Az ezt követő alkalmakkor az élőhely-rekonstrukciók által elért eredményeket és a szalakótára gyakorolt hatásukat ismertetjük.

A projekteredmények három nagyobb rendezvényen is bemutatásra kerülnek. Az évente megrendezésre kerülő szakmai rendezvények – pl. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok (250.000 látogató / év) – lehetőséget nyújtanak a nagyobb számú hallgatóság eléréséhez. E rendezvényeken való jelenlét biztosítja a projekt eredményeinek országos szinten történő bemutatását.

Az eredményeket olyan kisebb helyi rendezvények során is ismertetni szeretnénk, ahol a kezelési technikákat azok a földtulajdonosok is megismerhetik, akik bár nem hivatásos gazdálkodók, de érdeklődnek a madárvédelmi tevékenységek iránt. Más, nem elsődleges célcsoportok – iskolások, helyi civilek – szintén tájékozódhatnak a bemutatott módszerekről. A projekt munkatársai összesen 20 előadást tartanak helyi rendezvényeken.

A fakitermelés megelőzése a Natura 2000 területeken

A magyarországi Natura 2000 területeken feltérképezésre kerülnek az előkészítő akciók során potenciális szalakóta fészkelőhelyként kijelölt facsoportok, fasorok és öreg magányos fák. A felmérés eredményeit egy egységes adatbázisban foglaljuk össze. A romániai mintaterületeken az illegális fakivágás mértékének felmérése a konkrét fajvédelmi akciók keretében történik.

A Natura 2000 hálózat és a szalakótabarát erdőgazdálkodás népszerűsítése érdekében Magyarországon és Romániában is szakmai találkozókat szervezünk a legfontosabb célcsoportok – gazdálkodók, civil szervezetek, helyi lakosság – számára, ahol szórólapok és egyéb kiadványok segítségével hívjuk fel a figyelmet a Natura 2000 területek jelentőségére és a facsoportok, magányos fák védelmének fontosságára.

Szalakóta Látogatóközpont

A Szalakóta Látogatóközpont Szeged közelében, a Fehér-tó partján, a Kiskunsági Nemzeti Park tulajdonát képező ingatlanon kerül kialakításra. A helyszín gépkocsival Szegedről 20 perc, Budapestről 2 óra alatt érhető el.

Az ingatlan Sándorfalvától nem egészen egy kilométerre található, a terület része a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnek és az Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi területnek. A helyszínt természetes füves gyep és a madárrezervátumként és Ramsari területként is ismert szegedi Fehér-tó határolja, így rendkívül gazdag, változatos élővilággal rendelkezik.

A látogatóközpont tetőtéri szobái 16-20, a közösségi szállás további 10 fő számára fog szálláslehetőséget biztosítani. A szalakóta védelmét, a LIFE projekt céljait és a látogatóközpont körüli védett területet bemutató kiállítóterem konferenciateremmé történő átalakításra is alkalmas lesz, mintegy 40 személy számára biztosítva helyet bemutató rendezvények, szakmai találkozók és minikonferenciák lebonyolításához. A látogatóközpont lesz egyben az Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi területen kialakításra kerülő gyalogos tanösvény induló- és végállomása is. Emellett terepi bázisként fog szolgálni a madártani kutatások, gyakorlati természetvédelmi tevékenységek irányításához és kivitelezéséhez.

Az ingatlant körülvevő természetes környezet jelenleg is fontos szalakóta élőhely, így a látogatóknak közvetlenül a látogatóközpont területéről nyílik majd lehetőségük a madarak megfigyelésére azok zavarása nélkül. Az épület környezetbarát kialakítása céljából megújuló energiaforrásokon alapuló meleg vizes és fűtési rendszer kerül kiépítésre. A látogatóközpont helyszíne tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, a legközelebbi buszmegálló mindössze 15 perc sétára, a legközelebbi vasútállomás pedig 6 km-re található. A központ áprilistól novemberig minden hétvégén nyitva tart, egyéb időpontokban történő látogatásra telefonon vagy honlapon történő regisztrációt követően nyílik majd lehetőség.

Tanösvények kialakítása, tájékoztató táblák kihelyezése

A projekt által érintett különleges madárvédelmi területeken 18 db információs tábla kerül kihelyezésre.

Az Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi területen egy 10 tájékoztató táblából álló, mintegy 4 km hosszú gyalogos tanösvényt létesítünk, amely a látogatók gyorsaságától és érdeklődésétől függően 90-150 perc alatt járható végig. A kiinduló- és végállomásul szolgáló Szalakóta Látogatóközpont területén egy kilátó épül, ahonnan a látogatók a Fehér-tavat és a füves gyepek élőhely-rekonstrukciójának projektterületét is megtekinthetik.

A Borsodi-Mezőség különleges madárvédelmi területen egy szintén 10 táblából álló, 2,7 km hosszú tanösvény kerül kialakításra, amelynek részeként egy speciális madármegfigyelő torony fogja biztosítani a szalakóták és más madárfajok lombkoronaszintben történő zavartalan megfigyelését.

Kommunikációs anyagok

A projekt során különböző oktató- és népszerűsítő anyagok (szórólapok, PR termékek) segítségével igyekszünk felhívni a figyelmet a szalakótavédelem fontosságára.

Weboldal kialakítása és fenntartása, projektbeszámoló elkészítése

A projekt időtartama és a további fenntartási időszak alatt folyamatosan beszámolunk az aktuális hírekről és az elért eredményekről a projekt saját internetes honlapján. A fiatalabb generáció megszólítását a facebook.com weboldalon történő aktív jelentét biztosítja.

A projekt végén a védelmi program eredményeit és tanulságait egy kifejezetten civileknek készülő ún. Layman’s reportban foglaljuk össze, amely három nyelven (magyar, román, angol) is elérhető lesz mind elektronikus, mind nyomtatott formában.

Folyamatos médiajelenlét biztosítása

Az aktuális híreket, a projekt során elért eredményeket és az esetlegesen felmerülő nehézségeket folyamatosan ismertetjük a nagyközönséggel a média számos csatornáján keresztül.

A projekt indulásáról, a látogatóközpont és tanösvény megnyitásáról, ill. a projekt zárásáról egy-egy sajtótájékoztató során számolunk be. A folyamatos médiajelenlétet további, havonta megjelenő, a projekt honlapján is elérhető sajtóközlemények biztosítják.

A projekt során egy 28 perces HD minőségű nagyfilm kerül bemutatásra, melynek során a nézők bepillantást nyerhetnek a projekt dolgozóinak mindennapi életébe, megismerhetik a puszták világát és magát a szalakótát. A faj életének részletesebb bemutatására további tíz, egyenként 2 perces kisfilm készül, melyek a nagyfilmmel együtt DVD-n is ingyenesen elérhetőek lesznek.

Szakmai kommunikáció

A projekt szakmai eredményei különböző workshopokon, konferenciákon és tudományos folyóiratokban kerülnek bemutatásra.

Nemzetközi fajvédelmi terv felülvizsgálata és frissítése

A LIFE+ projekt eredményei és tapasztalatai alapján sor kerül a szalakóta nemzetközi fajvédelmi tervének tízévenként esedékes felülvizsgálatára és frissítésére. A felülvizsgálatot megalapozó szakmai egyeztetést egy nemzetközi szakértők részvételével tartott háromnapos konferencia fogja biztosítani. A fajvédelmi terv kidolgozása több fajvédelmi projekt eredményeinek elemzésével és mérlegelésével történik.

A madárbarát szigeteléssel ellátott középfeszültségű oszlopok népszerűsítése

A madárbarát szigetelő- és ütközéselhárító eszközök helyes használatának bemutatására és népszerűsítésére 4 workshopot és 12 tréninget szervezünk. A széles körű terjesztést egy szórólap és annak rendszeresen frissített online verziója is segíti. E kiadványokkal elsősorban azokat a csoportokat – áramszolgáltató cégek, mérnökök, menedzserek, terepi munkatársak – kívánjuk elérni, akik közvetlenül vagy közvetetten érintettek a madárbarát szigetelő eszközök kihelyezésében és fenntartásában.

Az MME karöltve a hazai nemzeti parkokkal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával 2008-ban elkészítette a veszélyes elektromos vezetékeket tartalmazó konfliktustérképet, amely az áramütést szenvedett madarak területi eloszlásának vizsgálatával gyűjti össze a legveszélyesebb vezetékszakaszokat:

A térképet további felmérések során szerzett adatokkal a szalakóta szempontjából is aktualizáljuk, így képet kapunk az áramütések által okozott mortalitás mértékéről és eloszlásáról.

 

Projektirányítás

 

Projektmenedzsment

A projekt sikeres működését és az elért eredmények bemutatását a lehető leghatékonyabb projektmenedzsmenttel segítjük elő, amit egy teljes munkaidős projektmenedzser és egy adminisztrátor alkalmazása biztosít.

„After LIFE” kezelési terv

A projekthez kapcsolódó zárójelentés részeként egy olyan kezelési tervet készítünk, melynek betartása biztosítja a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát.

Kapcsolattartás más projektekkel

A projekt során olyan szakmai hálózatot igyekszünk kiépíteni a hasonló LIFE pályázatok megvalósítóival, amely minden résztvevő számára megkönnyíti a folyamatos kommunikációt és a kölcsönösen előnyös tapasztalatcserét. Az MME a BirdLife hazai képviselőjeként mintegy 108 tagországgal áll kapcsolatban, jelentősen elősegítve a szakmai kapcsolatok kiépítését.

A projekt szakemberei 8 alkalommal tesznek látogatást 4 különböző BirdLife partnernél. Leginkább azon országok szervezetei érintettek, amelyek a szalakóták vonulási útvonalán fekszenek. A látogatások során végzett terepbejárásokkal felmérhetjük a vonulás során használt pihenő- és táplálkozóhelyeket, kulcsfontosságú információkhoz jutva a vonuláskutatás során szerzett adatok értékeléséhez és elemzéséhez.

Független könyvvizsgálat

A projekt pénzügyi ellenőrzését a LIFE Közös Rendelkezésének megfelelően egy független könyvvizsgáló végzi a projekt teljes időtartama alatt.